Az egyik tanárom levelét a Citromail kéretlen levélnek vette. Lehet benne valami...

Az óraállítással kapcsolatban csak annyit, hogy amikor felkeltem és ránéztem az 10-et mutató órára, nem tudtam eldönteni, hogy most 9 vagy 11 vagy 10 óra van. Csak azt tudtam, hogy világos van és kurva álmos vagyok még.

Published with Blogger-droid v1.7.4

Papának tényleg érdemes volt annyi fényképet csinálnia, beállítgatni (ide menj, oda menj, kicsit jobbra, kicsi balra, te gyere ide, te menj oda, húzd ki magad, ülj le, állj fel, cseréljetek helyet, stb), főleg úgy, hogy amikor elő akarta hívatni, kiderült: nem volt benne film. És ha belegondolok, hogy ő ugyanezt eljátszotta a Vajdahunyad várnál...

Ha azt mondom, hogy a UPC bekaphatja, az reklámnak számít?

Published with Blogger-droid v1.7.4

A legjobb bizonyíték arra, hogy a legtöbb ember a lehető legtöbb idejét a Facebook-on tölti, az az, hogy tesóm a bejelölést követő 3 másodperc alatt visszaigazolt...

Az egyik blogomra kimásoltam olyan HTML kódot, ami kiírja a dátumot, és a névnapot. Egy kicsit átvariáltam a szöveget, de nem néztem, a dátumhoz milyen szöveg tartozik. Belefutottam egy ilyenbe:

Papa bejött azzal a céllal, hogy a hagyományos fényképezőjének filmjén maradt pár kocka, azt most akkor rám elkattintgatja. Az egy dolog, hogy az ebédemet hagytam miatta félbe, és a már napok óta kócos hajam mindenfelé állt, és a fejem enyhén nyúzott; Papának sikerült kiválasztani a legjobb háttereket. Ilyen például a szétszáradt, csupasz növényszárak a tó mellett, vagy a Boszi által az udvar közepére egy halomba hordott rágott rongyok/cserepek/egyéb tárgyak, illetve a gittől fehér foltokkal rendelkező piros autó körülötte mindenféle emelővel, bakkal, és kerékkel. Csak az vigasztal, hogy sose odanéztem, vagy épp mozogtam, amikor Papa kattintott. (És aki e szó hallatán nem az egérre gondolt, az több, mint 20 éves)

Kb egy hónapja történt, hogy Anyuval elhagytuk a lakáskulcsot a Spar-nál. Sötét volt, de én visszamentem bicóval, kerestem, kérdeztem biztonsági őrt, körbejártunk, és ezt utána még pár napig csináltuk. Semmi. A kulcs elveszett. Ma azonban véletlen odanéztem a pénztárhoz, és amikor rámutattam, Anyuval egyszerre sikítottunk fel, hogy "A kulcsunk!"... Szerintem minket egész Salgótarján ilyenek miatt ismer. (Például egyszer a Tesco csomagmegőrzőjében elfelejtettük, hogy melyik szekrénybe tettük a táskát és a kulcson szám se volt, így a biztonsági őrrel kinyitattuk mind az 50-t...)

Lustit elütötte egy autó, de nem lett komoly baja, egy kicsit sántít, tegnap egész nap feküdt. Amikor az jutott eszembe, hogy előveszem a Hüvelyk Matyit, és leülök neki felolvasni, akkor elgondolkodtam, hogy szeretem a cicákat.

Amikor egy óra alatt már a harmadik szendvicsemet ettem, rájöttem, hogy nem azért jöttem az öt órás matekversenyre, hogy egyek, de mivel a feladatokat el sem nagyon tudtam kezdeni, nyúltam a negyedikért.

Amikor angoltanárnőmet vigasztaltam, mert meghalt a barátnője, még nem is sejtettem, hogy az nekem egy rokonom volt.

Nem működnek a telefonunk gombjai, így kb. 10 percig nyomkodtuk én, Anyu és Apu, hogy fel tudjam hívni Pótanyámat. Sikerült.

Amikor 17 óra előtt már lámpát kell kapcsolnom, hogy rendesen lássak, mert a borult idő még sötétebbé teszi, akkor szomorúan nézek ki az ablakon. Viszlát, Nyár!

El tudjátok rólam képzelni, hogy mivel nincs első órám, felsétálok suliba, miközben angolt tanulok? Remélem igen, mert én nem. Aztán, amikor megkérdeztem, hogy van-e perec, a csaj azt mondta, hogy "nincs, de kicsi van, de az is elfogyott". Tehát az sincs. Később pedig nem tudtam mire vélni, hogy miért van egy kukára ráírva, hogy "Baleset veszély!". Mert az épület szar, és a kuka van odatolva, hogy ne menjen oda senki...

Muki Manóra módosult.

Pár napja megállt mellettünk egy autó, és azt mondja a nő, hogy "hoszpitöl". Ebből kiindulva én szépen elmagyaráztam nekik angolul, merre menjenek, büszke voltam magamra, hogy ilyen jól ment, és Anyu pedig csak nézett. Aztán kiderült, hogy lengyelek voltak, és valószínűleg nem tudtak angolul.

Ült szünetben a mi 5 tagú csapatunk (mert Angi hiányzott), Noémi kapuccsinót szürcsölgetett, amikor Eszti megjegyezte, hogy minket meg se kínál. Noémi ivott egy kortyot, visszaköpte, majd megkérdezte, kérünk-e...

Tegnap pedig Apu beszélgetett a buszsofőrrel, egy néni odament, és megkérdezte, hogy ez a busz kimegy-e Somoskőbe, mert ő Molnár Palihoz akar menni trágyát rendelni. Apu közölte, hogy a következő busz megy ki, majd azzal szívatta meg a nénit, hogy mondta, hogy szerinte a Pali már eladta az összes trágyát, amin ő kiakadt, hogy majd ad a Pali fejére, mit képzel, hogy csak úgy elszórja, mikor ő minden évben tőle rendel. Gonosz Apukám van.

Kimentünk Salgóra és a Campingnek jöttünk vissza, hogy szedjünk gesztenyét. Itthon Anyu lekapcsolódott tőlünk, a kulcs pedig nála volt. Szerencsére már van gyakorlatom az ablakon bemászásban...

Olyan sokszor fordult már elő olyan, hogy a bicikliúton bicóztam, anyu sétált, jött egy motoros, anyu sikított, én pedig letérve az útról megálltam majdnem a patakban vagy jobbik esetben csak a fűben, hogy amikor anyu elkezdte mesélni, hogy "Az oszlopon a Vigyázz! Nagyfeszültség! tábla...", a "vigyázz" szóra automatikus elrántottam a kormányt a fűre...