Translate
2013. szeptember 25., szerda
Hazatérések
Két helyen lakni fura és jó. Furcsa otthonról hazamenni. És rájöttem, hogy megérkezni sokkal nehezebb, mint elindulni. A szülői otthont elhagyni könnyű sírás nélkül. Búcsúpuszi, ölelések, jókívánságok, integetések. De hazatérni sokkal nehezebb meghatott sírás nélkül. Látni a szülőket, ahogy várnak, és várni, hogy megálljon a vonat, és leugorhass a nyakukba. Mert mindegy hol vagy, mindig az lesz az otthonod.
2013. szeptember 24., kedd
Dreams come true
Azt gondolnánk, hogy rossz felébredni egy olyan álom után, amiben minden rendben van, sikeres és ebből kifolyólag boldog vagyok. Nem. Kellemes érzés felébredni egy ilyen álomból, mert erőt ad, hogy hamarosan így lesz.
2013. szeptember 23., hétfő
Monológ egy pályaudvar mosdójában
"Nahát, de rég voltam ilyen helyen. Ez igen, ez higiénikus. Nahát Csöpi. Ez már egy rendes hely. Még papír is van. Ez igen Csöpi. Ez már egy rendes hely. Rég voltam ilyen helyen. Még szappan is van. Nahát Csöpi, egy szavunk se lehet. Ez már egy rendes hely." - hallottam, miközben pisiltem.
2013. szeptember 18., szerda
Egy csöpögő csap szisztémája
A dolog két hete kezdődött, amikor csöpögött a csapom. Kijött a szerelő. Megnézte. El kell zárni a vizet az egész házban, hogy meg tudja csinálni. Nem egy teljes hét múlva visszajött. Nem találtak kulcsot a főelzáró csaphoz. Majdnem egy hét múlva ismét visszajöttek. A dolog úgy fordult, hogy most már van kulcs, de rájöttek, hogy nincs elzáró csap. Közel tízen voltunk már a lakásban, amikor kiderült, hogy a főelzáró csap nem működik, ergo be kell jelenteni, hogy először azt megcsinálják, amihez az egész sor vízét el kell zárni. Vagyis, még hetek kellenek és ki tudja, hány ember ahhoz, hogy nekem kicseréljenek egy csöpögő csapot.
2013. szeptember 9., hétfő
Esik eső
Ahogy elmentem pisilni, a kádból kilógó esernyőt elértem, és megnéztem, száraz-e már, közben a mintáját tanulmányoztam. Ezért jó, ha egyedül van az ember, és nem nyit rá senki, amikor éppen egy nyitott esernyővel ül a wc-n.
2013. szeptember 8., vasárnap
Az otthonom mindenhol
Amikor a tömött vonaton utazunk az ajtóban állva Miskolc felé, odakint robog a táj, és egyhangúan zakatolunk, ránézek az üvegre és elmosolyodok a Salgglass emblémáján. Salgótarján elkísér az utamon.
2013. szeptember 5., csütörtök
Ami még nem volt
Sose hittem volna, hogy egy lakótelepi panellakásban is fogok 7 óra előtt fűnyírásra ébredni...
2013. szeptember 1., vasárnap
Kettő balkéz költözik
Még nincs teljes fél napja, hogy elköltöztem Miskolcra, de már tönkrebasztam a konnektort...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)