"Annyira felbaszta az agyamat, hogy le akartam harapni a csillárt a plafonról, mert kitalálta a nagy szeretet ünnepelésében, hogy mi lesz akkor, ha én már nem leszek. Mondom, olyan nem lesz, mert örök vagyok és elpusztíthatatlan, de mondta, hogy az életben egyszer vegyek komolyan valamit (...) Azt mondta, hogy nélkülem az élete az olyan lenne, mint amikor elhalványodik a film végén az utolsó jelenet, és nem is akarja ő már a stáblistát megnézni, hanem inkább utánam halna. Mondom, szomorítsd el a kurva nénikédet, de ne engem"

(Simon Tamás - Vérmacska)

A manuális fogkefe csak a lepedék felét távolítja el!

Az a pillanat, amikor a reklámban a csaj elkezdi mondani, hogy most tudta meg, hogy a manuális fogkefe csak a lepedék felét távolítja el, mi pedig egymástól függetlenül mindketten egyszerre ordítunk fel, hogy "óóóó, bazdmeg", mintha éppen a világ dőlne össze.

Bogaram

Amikor a mindenféle rovarirtóval a kezemben mászkáltam körbe a lakásban és azt hajtogattam, hogy "gyertek ti köcsögök, ha mertek, úgyis én nyerek", azt valójában fenyegetésnek szántam és nem családi meghívásnak. De nézzük a jó oldalát, felfedeztem, hogy nagyon fasza porszívóm van.

Világvége!

Egy kicsit tolakodó riporternek érzem magam, hogy rögtön lecsapok ilyenre....

Nem szólj szám, hallja a fülem

- Ebben az is benne van, amit nem mondott, de ő meg hallotta?
- Ha nem mondta, akkor hogy hallotta?

Fog-Ász v2.0

Ha nem fájt borzalmasan a fogam, én ugyan nem mentem fogászatra, mert rohadtul féltem, hogy az én szájápolási szokásomnak hála biztos rosszak, ugyan tömésem egy sincs. Amikor tavaly mégis úgy hozta a sort, hogy menni kellett, igazán meglepődtem, hogy teljesen egészséges fogaim vannak, egy kis fogkő leszedés és örülhetek, mint majom a farkának. No, akkor, gondoltam én, itt az ideje normális fogápolásnak, ami jó, maradjon is az. Nem-mindegy-milyen fogkrém kombinálva heti egy másmilyennel, nem-mindegy-milyen-puhaságú fogkefe, fogselyem, öblögető. Esedékes volt ismét a fogkövezés, egyik fogam kicsit érzékeny édesre, majd ezt mondom, és tralala, büszkélkedek a fogaimmal. Elkerekedett szemmel néztem az orvosra, hogy ez bizony egy lyukadás kezdete, megbeszélünke gy időpontot és tömi. Nem értem. Amikor szartam az egészre, tök jó fogaim voltak, a gondoskodás meg tönkreteszi? He?

Kulcslista

Amikor elkértem a portán a kulcsot, és a portás nyúlt a papír után, szemforgatva kezdtem bele a magyarázásba, hogy én nem vagyok rajta, de kivel szoktam mindig jönni, bla bla és vártam, hogy el leszek küldve, ehelyett azonban a portás félbeszakított, hogy de rajta vagyok a listán és itt a kulcs. Egy tavalyi listán, amire nem tudom, hogy kerültem fel, és már ezelőtt egy fél éve simán bemehettem volna a terembe.

Olajos limonádé

Megromlott a tej, pedig előtte még finom volt. Akkor tönkrement a hűtő, mert megromlott benne.

- Mit csináltál a limonádémmal, tiszta olaj. - kérdezi.
Semmit. Beleiszok. Semmi baja, tök finom.Az csak a citromlé kicsapódva. Hé, ezt tényleg olajos! Várjunk csak, elfogyott az édesítő, de azt mondta,  hogy még van benne, és morog, hogy ízetlen.

Szóval, a sztori az, hogy a palacsinta alá való olajat rakta édesítő helyett, és erre borzalmas íze volt a tejnek. (De a limónak nem)

Póktalan

Azt hiszem, nagyon sok ember irigyelne azért, hogy 2 évig laktam pókmentes lakásban. Ne kérdezze semmi, hogy csináltam, egyszerűen nem voltak. Azt hiszem, ezekután érthető, hogy kisebb sokkot kaptam, amikor a fürdőszobában megláttam egy pókhálót. Itt vannak!

Nyár...

Kint negyven fok, a kocsiban húsz, dől a levegő a klímából, üvölt az Intim Torna Illegál közel maximumon és hárman énekeljük, hogy "szállunk az ég felé, nézd ahogy arcunk összeér". Ezek az apró pillanatok miatt nyár a nyár. De legfőképpen a szerelem miatt.

Hát ez vicc!

Kitaláltam egy viccet.

Két öreg szomorog a padon.
- Mit keseregsz? - kérdezi a egyik.
- A fiamat gyászolom. A tűzbe veszett. És Te?
- A fiam orvos lehetett volna. Aztán utcaseprő lett. Őt siratom.
- Csak nem ő is elhalálozott?
- Dehogy. Kárba veszett.

Igazából így leírva rájöttem, hogy nem is olyan vicces.

Kitúra-Tom

- Kitúrsz a helyemről!
- Ez nem hiszem el. Kitakarózik, felül, nézelődik, majd visszafekszik kicsit odébb, néz ki a fejéből, aztán meg elkezd sárkányoskodni, hogy kitúrom a helyéről.

Vannak, vannak.

Vannak (béna) pillanatok, amikor az emberi teremtmény szégyenének érzem magam. Például akkor, amikor egy fogkrém darabkát belekatapultálok a szemembe, aminek következtében fél liter könny zúdul ki, és utána a maradék fogkrém egy részét sikerül a hajamba kenni (nem, nem a belógó végére, hanem a fejem tetejére).

"Akartam már szólni..."

Amikor találkozok a szomszéd bácsikával és beszélgetésünk során, vészjósló hangon elkezdi mondani, hogy "akartam már szólni...." és lefagyok, hogy mi rosszat csináltam, majd folytatja, hogy vigyázzak az erkélyen a biciklire, mert tőlük már vittek el, és nem akarja, hogy én is pórul járjak. Nem véletlenül szeretem ezt a lépcsőházat.

Mi lesz veled...?

"gyorsul a tempó, forognak a kerekek,
Tágul a világ, feszülnek az idegek..."

https://www.youtube.com/watch?v=L5LH_4TWqdY

A zenei ízlésem kronologikusan egy időutazási spirál....

Kutya világ!

A reggeli hírolvasás közben (Facebook...) belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogyan készítsünk csinos, praktikus kis kertet anélkül, hogy egy villánk lenne. Erről egy mondat jutott az eszembe: "Boszi baszdmeg, gyere le a virágokról, de azonnal, ne ásd már ki, most nézd meg, kitapostad!".

Több kár, mint haszon

Vannak olyan reggelek, amikor még fel se kelsz, de már elbaszol valamit. Így történt, amikor Anyu kávéját tej helyett vízzel oldottam fel. Vagy amikor segítségképp el akarom pakolni a tiszta edényeket, és az első bögre, amihez hozzáérek, végiggurul a porcukorban. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy köszönöm a segítséget, igazán nem kellett volna.

Kerthelyiség (Lackfi János)

"Izzik bennem még pár zsarátnok,
de nem vagyok jó már barátnak.
Magamhoz sincsen már türelmem,
nemhogy a más baját füleljem.

(...)

Csak a nevetés változatlan,
vagy majdnem az, kivár, s kicsattan.
Felröhögjük, mint régi slájmot,
mindazt, mi bánt, mindazt, mi bántott."

(http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/56548/lovasi-andras/kerthelyiseg-zeneszoveg.html)

Nagy-ok

Váratlanul szorosan magához ölelt, és könnyes lett a szeme. Percekig szorongatott. "Nagyon hiányzol ám!". Megígértem, hogy nyáron majd megint jövök pár napra. Tudtuk, hogy nem fogok, nem lesz arra időm. Tudta, hogy felnőttem, és ezt megértette.

Tradíció rádió

Radio Focus. Naprakész. Immár közel 15. éve indul ezzel minden iskola előtti reggelem. 13 évig ébresztett arra a hifi, és 2 éve Miskolcon az az első felébredés után, hogy bekattintom a laptopot és a rádiót.

Párbeszédek - A kislány és a kisfiú

- Hogy hívnak? Várj, kitalálom a neved! Erika.
- Hogy találtad ki? Igen.
- Most találd ki te.
- Vivien?
- Nem.
- Zsófia?
- Fiúneveket mondj!
- Miért, te fiú vagy?

Még ma is gyakran eszembe jut ez, a közel 10 éves párbeszéd. Egyrészt, mert akkor, ott szembesültem vele, hogy az a kék szemű, szeplős, rekedtes hangú aranyos kislány valójában egy kisfiú. Másrészt azért, mert kíváncsi vagyok, hogy milyen lelki sérüléseket okoztam neki ezzel, és mennyire akadályozta ez a fejlődésében...

Takarí-Tom

Takarítanom kell. Nem haladok. Csak állok az ajtóban és titkon figyelem, ahogy gondosan, lelkesen porszívózik.

Vitatott dátum

Nem az a durva, amikor vitatkozol a pároddal egy - nem jelentéktelen, de nem egetrengető - dátumon. Hanem az, hogy konkrét, tárgyi bizonyítékokkal támasztjátok alá az álláspontotokat.

Szorulás

Amikor beszorulsz az egyetemi wc-be, akkor nem tudod, hogy nevess-e, hogy ilyen szerencsétlen vagy, vagy sírj, mert óra van, sehol senki, te meg egyedül ordítasz, és dörömbölsz (mert a telefonodat nyilván a párod kezébe nyomtad, hogy még véletlenül se legyen nálad, mert hát pisiléshez ugye minek). Aztán mikor végre egy áldásnak tűnő ajtónyitást hallasz, akkor egy olyan csaj jön, aki tényleg jó fej lenne, mert próbálkozik, de csak azt magyarázza, hogy told kifelé, meg hogy merrefelé fordítsd (mintha nem rángattad volna össze-vissza az elmúlt 15 percben)

Aranyköpés-nosztalgia

- Nincs kedved TDK-t írni?

- Nem is tudom. Az a baj, hogy a kreativitásom a nulla alatt van.

- Szóval, ami változatos, azt is kiegyengeted. "De szép freskó! Nem kellene lefesteni fehérre?"

Erő, izom, vonatozom

Az még oké, amikor én nyitom ki egy férfinak a vonat ajtaját azért, mert ő nem tudja hogy kell (bár szerintem nem nagy ész kell a kilincset a "NYIT" irányba elfordítani). De amikor azért nyitom ki neki, mert neki nincs akkora ereje...

Álom és valóság

Azt mondják, valóra kell váltani az álmainkat. Azt álmodtam, hogy főztem Tominak tejberizst, így tegnap tényleg főztem Tominak tejberizst. Nem tudom mi a nagyobb sikerélmény. Az, hogy sikerült életem első főztje és ehető lett, vagy az, hogy mennyire örült neki.

Szilveszteri sztorizgatások

Koccintás után egymás mellett feküdtünk az ágyon, és ismét elmesélte, hogyan élte meg az első találkozásainkat, és milyen érzések kavarogtak benne, majd én is elmeséltem. És még sokszor fogom meghallgatni, és elmondani, mert mindig van benne valami apró újdonság, amit előtte kihagytunk. És mert egyszerűen ez a kedvenc történetem.