2015 loading... 98%

Ha már karácsonykor nem írtam semmit, illene valami összefoglalót az évről. Tulajdonképpen semmi nem történt, mégis annyi minden. Kaptok egy 5 pontos listát, ami jó és érdekes volt az évben.

1. Megtaláltam a párom
2. Első egyetemi évemet sikerrel zártam
3. Koszorúslány voltam gyönyörű ruhában
4. Nem szivattak úgy igazán a vonatok
5. Sokat autókáztunk

Igazából sok boldog pillanatot tudnék még írni. Nehéz egy évre leszűkíteni, tulajdonképpen, valami még tavaly vagy azelőtt kezdetét vette.

Írni kéne...

Rég írtam már, szóval írok, hogy legyen valami ide írva.

Villám

A mai napon egy újabb darabbal bővült a műanyag villa repertoárom. Kerestem egy másik büfét, mert az eddigibe már nem mertem menni. Meg gondolom ott már nincs is, mert elhordtam.

Csepp lyány

- Jó estét, háziasszonyt, vagy házigazdát keresnék.
- Én lennék az.
- És elmúlt már 18 éves?
- Még nem.

Van, hogy azért tagadod le a korodat, mert nem akarsz hittérítésben/adománygyűjtésben/felmérésben részt venni, és a gyermekkorúságodat a november végén a háttéből kiszűrődő karácsonyi zene hitelesíti is.

- Na, mi van ezzel a szarral? Nem működik.
- Tomika, itt van egy bekapcsológomb.
 ♥

Valószínűleg reklám

A valszám tanulása és feladat megoldása közben elgondolkodtam, hogy vajon miért nem úgy árulják a mobiltelefonokat, hogy "Csak most akár exponenciális eloszlású valószínűségi változó 4 év várható élettartammal!"

Egy óra, egy lépcsőház, egy fiatal, négy nyugdíjas

Lett volna jobb dolgom is, ezért beálltam a lépcsőházban rögtönzött nyugdíjasklubba, hogy Lakóházi Pletyka Szövetséggé alakuljunk. Kissé téglaként. Kihallgatni, kit kell utálni, mosolyogni, hogy nem csak én kapok tőle idegbajt, hogyan és miért kell szidni a közösképviselőt, és hogy mit ne tegyek ahhoz, hogy "Rendes Lakó" titulust kapjak.

Toll-ok

Tollmániás vagyok. Előzményként meg kell említeni, hogy már Tomitól is elszedtem két tollát.

- Holnap lehet megyek az Auchan-ba, jössz velem?

- Aha.

- Oké. Akarok venni tollat.

- Minek? Így is van egy csomó tollad.

- De az nem olyan.

Most őszintén, lehet ezzel a érvvel vitatkozni?

Napi bölcsesség

"Determinisztikus vagyok, mondják. Vallom, hogy az életünk a Sors kezében van. Bármit tehetsz, Ő határoz. Ami jár Neked, kérés nélkül az öledbe fog hullani, ami pedig nem Tied, hiába küzdesz, sosem kaphatod meg. Miért is gyötörnéd magad felesleges harcokkal? Engedd, hogy sodorjon az ár, s ha elérsz a vízeséshez, felismered, hogy szárnyaid vannak, és tudsz repülni. Ha a remény fogyni készül, engedd. Előbb utóbb jönni fog valaki, akitől megkapod mindazt, amit a Sors Neked szán."

Era K.

Salgótarján, szeretlek!

"Amikor még én annak idején TDK-ztam a salgótarjáni üveggyárról, még el kellett mennem személyesen Salgótarjánba a cégbíróságra..." - mesélte a vállalatgazdaságtan tanárom, az én mellem pedig dagadt a büszkeségtől a kétszáz fős előadóban, hogy én bizony onnan jöttem!

Bolhapiac

"Anyád! Te szolgalelkű! Megvagy, te gyökér!"
Ja, semmi különös, csak bolhák lepték el a lakásomat, és irtom őket. Megfogom, majd eladom. Nálam lesz a bolhapiac.

Internet-train

Csupán azért írok, mert még nem gond, ha ilyen hülyeségekkel terhelem a MÁV internetes adatforgalmát. (És azért, hogy legyen egy posztom az Internetadóról is)

0%

Amikor a valószínűség számítás feladat mellé odajegyzetelem, hogy "azt jelenti, a fiúk közül hányféleképpen választhatunk ki 4 lányt", akkor tudom, itt az ideje pihentetni a tanulást.

Lakberendezés

Múltkor szekrényt vonszoltunk fel, ma pedig egy lámpával rohangáltam az egyetemen. Ezek után vajon hány ember lepődne meg, ha legközelebb egy gáztűzhellyel mennék be?

...és most csak fel!

Amikor kisebb távollét után szaladok a barátom elé, üdvözlöm a szokásos "puszi, puszi, de hiányoztál" köszönéssel, majd rögtön a lényegre térve közlöm, hogy hozzuk fel a kuka mellől a kidobott szekrénysort, ő pedig szó nélkül, mosolyogva este 10-kor felcipeli velem a lépcsőkön, akkor egyrészt egy kicsit sajnálom, hogy pont egy ilyen flúgos lányba kellett beleszeretnie, de egyben tisztelem és imádom, mert elfogad olyannak, amilyen vagyok, kisebb és nagyobb hülyeségeimmel együtt.

Fel! És le!

A függönyön hintázó kiscica vicces meg aranyos tud lenni, de az 5 percenként felcsipeszeljük-letépjük játék egy idő után roppant bosszantó és unalmassá válik.

Szeretni és szeretve lenni

Túl a vallomásokon, ültünk az állomáson, vállamra hajtotta a fejét, és cirógattam. S már tudtam, az ember legfőbb vágya nem mindig az, hogy törődjenek vele, hanem az, hogy törődhessen valakivel.

Kávé újra!

Azt hittem, jó ötlet lesz egy termosz kávét elvinni a 4 órás előadásra. Majd miután sikerült úgy szörcsögni, hogy a 4 óra alatt egyszer sem tudtam inni, mert röhögőgörcsöt kaptunk, már nem volt annyira jó...

A Kutatók Éjszakáján...

...robotot irányítani stresszes dolog, elvégre kurva drága ahhoz, hogy nekimenjen valaminek és tönkremenjen, és a gyerekek max sebességre felnyomva rodeóztak vele.
...robotot irányítani vicces dolog, kiszemelni valakit és követni, és meglepve kapálózik a kinect előtt, mert nem gondol arra hogy nem Facebookozok a telefonomon hanem én vezérlem.
...körmöt festeni narancssárga szövegkiemelővel.
...kulaccsal kardozni és pacsizni.
...a kutyarobot akksija lemerülésekor nem meghal, hanem elkezd egyhelyben pörögni.
...bénázni egy kávéfőzővel és a teakonyhában kávézunk ketten és hosszasan beszélgetünk.
...lehívjuk a liftet csak azért, hogy az üveget elsötétítve tükörként szolgáljon egy szelfihez.
...büszkének lenni, hogy a robottal kapcsolatosan feltett kérdésekre tudok is - félig meddig - válaszolni.

reMEk

Tavaly még úgy jártam-keltem az egyetemen, mint mindenki más: órák után rohanás haza. Viszont a félév végén megismerkedtem egy olyan emberrel, aki igazán hatással tud lenni. Hagytam magam belerángatni egy jó csapatba, és olyan dolgokat teszek, amiket szerettem volna mindig is, de sose vettem rá magam. A jobbnál is jobban érzem magam, és amikor lyukasban hazamenés helyett a robotosok közt munkálkodok, úgy érzem, okos vagyok, pedig csak két darabot csavarozok össze, mert az az egy megy...

Programmers

Amikor az egri vonaton a folyosón összeismerkedek három sráccal, akkor rájövök, hogy nem az egri főiskolásokkal van baj, hanem a bölcsészekkel, mert az infósok mindenhol jófejek

We are friends

Vannak olyan barátaim, akik miatt ahelyett, hogy az egyetem után (18 órakor) rohannék haza, inkább megvárjuk az egyikkel a buszt, aztán a másikat elkísérjük vásárolni, majd a harmadikat lekísérem a buszmegállóba és majd' két órával később érek haza, éhesen, fáradtan.

Villakirálynő

Ha az egyetemen az ingyenes, műanyag villák helyett pénzért adnák őket, valószínűleg gyorsan meggazdagodnának az otthon hagyott villáim miatt...

Start!

Nem is kezdhettem volna Erikásabban az második egyetemi évem első napját, minthogy a kávé fele kifolyt a mikróba, és egy csoportnyi diákot küldtem el a teremből, azzal, hogy mi leszünk ott, mire kiderült, hogy elnéztem az órarendet...

Sört, zenét!

Tesóm panaszkodott a miskolci sörfesztivál miatt,  hogy nem tudnak aludni, mert zeng a város. Azt hiszem, igaza volt. Mert két lehetőség van:
1. alvás helyett arra koncentrálok, hogy felismerjem a számot,
2. felállnék táncolni.

"Az életem?

Kezdek rájönni, hogy kiszorult belőle az értelem és a szépség, mert kevés a szabad felület. A hely telefirkálva, s az idő lassacskán lejár."

(Anne Morrow Lindbergh)

Különbség lány és nő között

Elég lett volna csak megnézni az ebédlőben a két asztalt. Az egyiknél a három lány félretéve a tipikus ribanc kacajt komolyan Facebookoztak az asztal körül. Aztán voltunk mi hárman a másik asztalnál, akik a leves evése közben kapott röhögőgörcs után a só- és borsszóróval eljátszottunk egy ütközést, majd a fogpiszkáló tartót hozzátéve egy tömegbalesetet.

Barátság, drótok

A barátságot sok mindenhez lehet hasonlítani. Olyan, mint egy drótsodrony. Gyerekkoromban csodáltam az erősségét, azt hittem, örökké tart. Észre sem lehet venni az apró kirojtozódásokat. Majd lassan egyre több szál szakad el, de csak legyintünk, hogy nincs annak semmi baja. Végül értetlenül állunk, amikor már alig tartja valami. S inkább félre rakjuk, mint szép emléket mintsem hogy végleg elszakadjon. Néha elővesszük és gondolkodunk. Mikor kopott el?

Fog-Ász

Úgy mentem oda, mint akit akasztani visznek. A váróban csatlakoztam a többi beteghez és úgy néztük a tv-ben levő természetfilmet mint ovisok az esti mesét. Aztán a röntgen is megerősítette a doktornőt, hogy a fogaim teljesen épek és csak ínygyulladásom van. Azt hiszem ember ilyen boldogan fogorvostól még nem távozott.

I'm a woman!

Egy hajkészítés közbeni hatalmas hiszti után az esőben hazafelé sétáltam a kedvenc ruhámban és magassarkú cipőmben, esernyővel a kezemben, rájöttem, hogy a kezemre akasztott ajándékos szatyor még illik is a ruhám színéhez, és miután többen megbámultak, a lépéseim egyre kevésbé hasonlítottak egy elefántéra, kihúztam magam és elmosolyodtam: igazi nőnek érzem magam.

(Really) Happy Birthday

Gyerekkoromban sosem volt a Mekiben szülinapi partim. És ez megtanított valamire. Nem arról szól, hogy mit kapok, vagy hány embernek jutnék eszébe, ha nem látná Facebook-on. Hanem arról, hogy mégis veszik a fáradtságot, hogy bepötyögjenek két (esetleg több) szót. Hogy egy Anyukám sütötte vicces torta többet ér, mint a cukiban rendelt mestermunka. Hogy a részeges buli helyett többet ér Szomszédnénivel az éjszakába nyúló beszélgetés. Hogy milyen érzés hajnal fél kettőkor egy Angliából érkező SMS-re ébredni, és nem tudok visszaaludni, mert 5 percenként nyúlok a telefonomhoz, hogy újra és újra átolvassam. Hogy tudjam: ez a szülinap minden eddiginél többet ér. Köszönöm mindenkinek!

The last one

Vannak emberek, akiket nem tudunk kizárni az életünkből. Talán legbelül nem is akarjuk. S az ő esetükben nem létezik az a bizonyos utolsó esély, mert újra és újra megadjuk nekik. Azzal a reménnyel, hogy egyszer végre lesz értelme, és minden, ami eddig volt, félrerúgunk. Mert hiába az ellenséges macska-egér harc, összetartoznak. Elvégre mi elől szaladna az egér? Kit kergetne a cica?

De miért

Amíg bármilyen dolog kapcsán felmerül az a bizonyos "de...", addig a "miért"-ek végtelen sora fel tud borítani mindent.

A fű zöld

Az a zöld pillanat, amikor rájössz, hogy lehet nem fehér papucsban kellett volna lenyírni a füvet a kertben.

Udvarlás lvl 999

Nem szeretném megsérteni az illetőt, de ezt a történetet úgy érzem, muszáj megosztanom.
Van egy srác, aki egyik barátnőmnek "udvarol", áradozik arról, hogy mennyire szereti, randira hívja. Ha nemet mond, akkor ugyanez a szöveg nekem is.
Pár napja barátnőm kapott egy SMS-t, hogy kérdezze meg tőlem, hogy tetszett-e nekem a virág. A virág, amiről én semmit se tudtam. Megpróbáltunk utána járni a dolognak. A sráctól ez a válasz jött:
"Ja, hát kocogott az anyjával a bicikli úton, én meg jöttem öcsémmel arra és megelőztük őket, és lejjebb megálltam, szedtem egy csokor valami virágot, és otthagytam az úton..."
Barátnőm: "És ebből honnan tudja, hogy azt te neki szedted?"
Válasz: "Mert csak mi mentünk arra, senki más"

Párbeszédek IV. - Szivargyújtókra fel!

Egy közösségi oldal egy csoportjában (autós) elhangzott párbeszéd.
X feltesz egy képet.
Első: - Mik azok a gombok középen?
X: - A kicsi a csominyitó, majd USB és 3x12V szivargyújtó csatlakozó.
Második: - Minek 3 szivargyújtó?
Harmadik: - Mert láncdohányos.
X: - Sajnos nem. Az előző leharcoló tulaj kitört onnan egy műanyag darabot, valamit ki kellett oda találnom.

Tanulság: ha valahonnan kitörik egy darab, pótoljátok ki szivargyújtókkal! Ki is próbálom és teleszúrkálom a vezetékes telefonunk hiányzó darabjainak helyét.

Viharosak

Az ember egy idő után megszokja, hogy a barátaival állatként beszélgetnek. Amikor jeleztem Rolandnak, hogy vihar közeleg felé, és ő közölte, hogy "Megjött", majdnem visszaírtam, hogy nekem is.

Pozitív

Annyiszor van az, hogy olyan bánt meg, akiről nem is gondolnád, és ebből mindenki valami bölcsességet hoz ki. De a fordítottjáról olyat keveset szólnak. Hogy néha olyan tud felvidítani, akiről nem gondolnád. És egy-egy apróság,  csupán pár szó is mekkora erőt tudni. Pedig épp a saját baját panaszolja el. De meghat, hogy én vagyok az, akire számít, és akivel beszélni szeretne. És itt tör felszínre a pozitivitás. A csalódás szó nem feltétlenül rosszat jelent.

Tanulás otthon

Felére lassult a tanulási sebességem. Hiába akartam százzal, lakott területen belül csak ötvennel lehet...

Villamosoz-hat

Miskolcon forgalomba áll a hatodik új Skoda villamos. Hatodik? Teljesen ledöbbentem, nem tudtam felfogni. Hogy maradtam le az a harmadik, negyedik és ötödikről?!

Van egy pont, amikor...

...és ettől érzem jól magam.

Rossz időben mi is rosszak vagyunk?

Eme borongós napon ülök a számítógép előtt, átlagemberhez méltóan Facebook-ra bejelentkezve és két chat-ablak van nyitva. Az egyikben szidja a másikat és fordítva, mindketten nekem panaszkodnak, hogy a másik mekkora idióta. Én pedig jó kislány módjára, ahelyett, ahogy valamelyik pártjára állnék, és beszállnék a "Szidjuk egymást!" mozgalomba, rákattintok a Kijelentkezés gombra és visszatérek a tankönyveim fölé.

(Vona)Tanulunk

Jók ezek a hosszú, unalmas vonatutak, mondhatni, tanító jellegűek. A kiragasztott képeknek köszönhetőén már nem csak Magyarország egykori vasútvonalait ismertem meg, de egész sokat megtudtam a tiszadobi Andrássy-kastélyról is.

Fhajeajdmama

A vizsgaidőszakban nem igazán használtam az egyetemes SSH-t, így már elfelejtettem, hogy milyen rácsapok-a-billentyűre szövegeket hoztam létre azért, hogy a program működőképességét ellenőrizzem. A mai gyakorlat alkalmával azonban, amikor a fájloknak azokat a sorait akartam kiíratni, aminek a végén szerepel az "a" betű, kaptam egy olyan szöveget, hogy "fhajeajdmama"...

Sunshine!

Az érzés, amikor a fiú csoporttársam felveszi a női napszemüvegem és neki jobban áll, mint nekem....

Let's play a game

Rég blogoltam. Röviden annyi történt, hogy túl vagyok egy szerintem nagyon is sikeres vizsgaidőszakon. De most másról írok.
Gangesz blogjában olvastam egy érdekes játékot, amire kaptam meghívást, és a lényege, hogy hét dolgot leírok magamról aztán 7 embert meghívok, ami érdekes lesz, mert rajta kívül nem ismerek más blogolót, de ha eszembe jut, akkor késve ugyan, de linkelem. És szerintem ez egy nagyon vicces játék, úgyhogy kezdjük.

1. Tollmániás vagyok. Majdnem minden kifogyott tollam megvan és időnként cserélgetem a beleket, hogy másikkal írjak, és volt már olyan eset is, amikor Apu megkért valamire és miután felajánlotta, hogy nekem adja a tollát, azonnal ugrottam megcsinálni.
2. Hosszú évekig féltem átmenni síneken, még a szabályos és fehéren villogó átjáróban is, mert egyszer azt álmodtam, hogy többször estem el a síneken, és mindig jött is a vonat. Ennek ellenére mégis szerettem őket.
3. Régi álmom teljesült azzal, amikor először jutottam ki az országos informatika versenyre. Sokat versenyeztem matekból, magyarból, stb, de sose volt eredménye. Most viszont lett. És ez adott kezdőlökést, hogy biztosra tudjam, hogy informatikus szeretnék lenni.
4. Gyerekkoromban büszke voltam arra, hogy dédipapámat Toldi Miklósnak hívják és úgy képzeltem el fiatalon, mint ahogy Arany leírta.
5. Amikor nagyon kicsi koromban néztem a Reszkessetek betörők 2-t és hogy Kevin sétál az ikertornyok tetején, elhatároztam, hogy egyszer én is felmegyek oda.
6. A legelső Barbie babám lábát megrágta Plútó kutyánk, mert felelőtlenül széthagytam.
7. Amikor megkaptam az első biciklimet, kimentem az udvarra, körbejártam, és megkérdeztem, hogy kijött ezzel. Mindig is rohadt naiv voltam.


És egyelőre sajnos nem tudok linkelni, mert nem tudok kit. Amint tudok, ígérem, bepótolom! És köszönöm ezt a vicces játékot!

McEszlek

A tananyagban merülve csoporttársaim kihúztak belőle és kitalálták, hogy menjünk el a Mekibe. Nem szoktam ott enni, amúgy sem kedvelem, de jól van. Én is ettem. A véleményem azonban nem változott róla, sőt. Első benyomás: abszolút negatív. A sajtburgert kicsomagolva nem ínycsiklandó illat csapott meg. Beleharapva pedig, mintha egy szivacsot cincáltam volna szét. Az egyetlen pozitívum, hogy a kólát magamnak tölthettem, így csordultig telenyomhattam.

Riadó!

Tudom én, hogy egy társasházban minden jobban hallatszik, és azt is, hogy nem mindenki van tekintettel másokra. De van, aki még mindig úgy be tudja vágni az ajtaját, hogy beleremeg a ház és felriadok, mert azt hiszem földrengés van, vagy akkorát hangzik, hogy körbenézek, mik kapjak fel hirtelen és üssem le a betörőt...

Új! Új! Új!

Van új villamos és most hű de fasza. Vicces látvány, amikor a Tiszai pályaudvar villamosmegállójában áll egy tömeg, aztán meglátják az új villamost, a tömeg átvándorol a belső megállóba, majd végigterjed, hogy a külsőn van, úgyhogy mindenki visszavándorol. Felszállva pedig jönnek a tipikus csodálkozások: "de fasza!", "azta!", "nézd már, de jó", stb. Örömmel vettem tudomásul, hogy nem csak én vagyok ilyen hülye, hogy képes vagyok fél órát várni csak azért, hogy kipróbáljam. A régi villamosok pedig üresen zötyögnek.

Egyenlőség?!

Ahogy a múltkor vártam a vonatra a Tiszain, körbenéztem, és az újságosnál megakadt a szemem a Chip Magazinon. Főként azért, mert a Férfiújságok kategóriákba volt sorolva. Én ezt erős sértésnek veszem!

Akkor és most...

Nosztalgiáztunk egy kicsit. Hogy milyen volt, amikor még legelőször Facebook chat-en zenékről beszélgettünk, és illedelmesen írogattunk egymásnak, a mondatok végén a mosolygós fejecske, mert nem ismertük a másikat. Azóta már eluralkodtak a beszélgetéseinken a "faszom kivan...", a "baszdmeg xD", és hasonló kifejezések társai, azaz egy csapat lettünk...

Bűncselekmény

A papírok selejtezése közben egy Apunak szóló írásbeli figyelmeztetést találtunk:

"A 216. sz. ellenőri jelentésből tudomásomra jutott, hogy Ön 2008. május 23-án a Campingből 16.00-kor induló 63-s jelzésű járat végzése során Beszterce lakótelepi megállóban a felszálló utasok részére minden ajtót nyitott.  (...) Egyben felhívom a figyelmét, hogy hasonló eset előfordulásakor szigorúbb felelősségre vonást fogok alkalmazni Önnel szemben."

No, baszki. Elképzelek egy párbeszédet a börtönben:
- Mennyit kaptál?
- Életfogytiglant. Te?
- Én is. Miért?
- Emberölésért. És te?
- Ajtónyitásért.

Búék...Woohoo...

A tévében CSI után Szupercsapat ment, a kutya kikéredzkedett ugatni, mert imádja a tüzijátékot, a telefont lenémítottam, mielőtt valaki felébreszteni az újévi sms-ével és az új év már az ágyban ért. Hát igen, változnak az idők...
De Facebook-ra belépve megnyugtatott, hogy számtalan ismerősöm kiírta, hogy 2014 gondolva azokra, akik nem tudják, milyen évet írunk (a századot miért nem?), illetve hogy a kutyájuk hogy féltek a tüzijátéktól (bár ezt meg ki kérdezte?).