Translate

2014. január 23., csütörtök

McEszlek

A tananyagban merülve csoporttársaim kihúztak belőle és kitalálták, hogy menjünk el a Mekibe. Nem szoktam ott enni, amúgy sem kedvelem, de jól van. Én is ettem. A véleményem azonban nem változott róla, sőt. Első benyomás: abszolút negatív. A sajtburgert kicsomagolva nem ínycsiklandó illat csapott meg. Beleharapva pedig, mintha egy szivacsot cincáltam volna szét. Az egyetlen pozitívum, hogy a kólát magamnak tölthettem, így csordultig telenyomhattam.

2014. január 22., szerda

Riadó!

Tudom én, hogy egy társasházban minden jobban hallatszik, és azt is, hogy nem mindenki van tekintettel másokra. De van, aki még mindig úgy be tudja vágni az ajtaját, hogy beleremeg a ház és felriadok, mert azt hiszem földrengés van, vagy akkorát hangzik, hogy körbenézek, mik kapjak fel hirtelen és üssem le a betörőt...

2014. január 21., kedd

Új! Új! Új!

Van új villamos és most hű de fasza. Vicces látvány, amikor a Tiszai pályaudvar villamosmegállójában áll egy tömeg, aztán meglátják az új villamost, a tömeg átvándorol a belső megállóba, majd végigterjed, hogy a külsőn van, úgyhogy mindenki visszavándorol. Felszállva pedig jönnek a tipikus csodálkozások: "de fasza!", "azta!", "nézd már, de jó", stb. Örömmel vettem tudomásul, hogy nem csak én vagyok ilyen hülye, hogy képes vagyok fél órát várni csak azért, hogy kipróbáljam. A régi villamosok pedig üresen zötyögnek.

2014. január 20., hétfő

Egyenlőség?!

Ahogy a múltkor vártam a vonatra a Tiszain, körbenéztem, és az újságosnál megakadt a szemem a Chip Magazinon. Főként azért, mert a Férfiújságok kategóriákba volt sorolva. Én ezt erős sértésnek veszem!

2014. január 4., szombat

Akkor és most...

Nosztalgiáztunk egy kicsit. Hogy milyen volt, amikor még legelőször Facebook chat-en zenékről beszélgettünk, és illedelmesen írogattunk egymásnak, a mondatok végén a mosolygós fejecske, mert nem ismertük a másikat. Azóta már eluralkodtak a beszélgetéseinken a "faszom kivan...", a "baszdmeg xD", és hasonló kifejezések társai, azaz egy csapat lettünk...

2014. január 2., csütörtök

Bűncselekmény

A papírok selejtezése közben egy Apunak szóló írásbeli figyelmeztetést találtunk:

"A 216. sz. ellenőri jelentésből tudomásomra jutott, hogy Ön 2008. május 23-án a Campingből 16.00-kor induló 63-s jelzésű járat végzése során Beszterce lakótelepi megállóban a felszálló utasok részére minden ajtót nyitott.  (...) Egyben felhívom a figyelmét, hogy hasonló eset előfordulásakor szigorúbb felelősségre vonást fogok alkalmazni Önnel szemben."

No, baszki. Elképzelek egy párbeszédet a börtönben:
- Mennyit kaptál?
- Életfogytiglant. Te?
- Én is. Miért?
- Emberölésért. És te?
- Ajtónyitásért.

2014. január 1., szerda

Búék...Woohoo...

A tévében CSI után Szupercsapat ment, a kutya kikéredzkedett ugatni, mert imádja a tüzijátékot, a telefont lenémítottam, mielőtt valaki felébreszteni az újévi sms-ével és az új év már az ágyban ért. Hát igen, változnak az idők...
De Facebook-ra belépve megnyugtatott, hogy számtalan ismerősöm kiírta, hogy 2014 gondolva azokra, akik nem tudják, milyen évet írunk (a századot miért nem?), illetve hogy a kutyájuk hogy féltek a tüzijátéktól (bár ezt meg ki kérdezte?).