Kutya világ!

A reggeli hírolvasás közben (Facebook...) belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogyan készítsünk csinos, praktikus kis kertet anélkül, hogy egy villánk lenne. Erről egy mondat jutott az eszembe: "Boszi baszdmeg, gyere le a virágokról, de azonnal, ne ásd már ki, most nézd meg, kitapostad!".

Több kár, mint haszon

Vannak olyan reggelek, amikor még fel se kelsz, de már elbaszol valamit. Így történt, amikor Anyu kávéját tej helyett vízzel oldottam fel. Vagy amikor segítségképp el akarom pakolni a tiszta edényeket, és az első bögre, amihez hozzáérek, végiggurul a porcukorban. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy köszönöm a segítséget, igazán nem kellett volna.

Kerthelyiség (Lackfi János)

"Izzik bennem még pár zsarátnok,
de nem vagyok jó már barátnak.
Magamhoz sincsen már türelmem,
nemhogy a más baját füleljem.

(...)

Csak a nevetés változatlan,
vagy majdnem az, kivár, s kicsattan.
Felröhögjük, mint régi slájmot,
mindazt, mi bánt, mindazt, mi bántott."

(http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/56548/lovasi-andras/kerthelyiseg-zeneszoveg.html)

Nagy-ok

Váratlanul szorosan magához ölelt, és könnyes lett a szeme. Percekig szorongatott. "Nagyon hiányzol ám!". Megígértem, hogy nyáron majd megint jövök pár napra. Tudtuk, hogy nem fogok, nem lesz arra időm. Tudta, hogy felnőttem, és ezt megértette.